Sziasztok!
Meghoztuk a következő részt, ami reméljük tetszeni fog nektek!
Köszönjük a kommenteket, a vissza jelzéseket bármilyen formában!
Jó Olvasást!
Nem rég pedig egy másik blogomra kerültek fel az utolsó részek, az is szintén újra induló blog volt. KATT
Hatalmas ölelés,
Amelia & Evelyne
Norah
Boldogan sétáltam ki az épületből, ahol a főnököm nagyszerű hírt közölt velem. Két napja még nem teljesen értettem az üzenetet, de most madarat lehetne fogatni velem, annyira örülök. Tudom a fiúk is ott lesznek és talán már készen állok velük találkozni, már nem félek a találkozástól. Nagyon sokat beszélgettünk Harryvel és szeretném végre látni is, de nem csak kamerán keresztül.
Utam egyenesen haza vezettet, a szobámba rohanva azonnal elkezdtem össze pakolni a ruháimat, de egyben tanácstalan is vagyok, hogy biztos mennem kellene - e. Jó persze mennem kell, a munkám hív, de találkozzak is velük ? A bőröndömet elő véve, a polc előtt állva válogatom a Rióba szánt ruháimat, cipőimet. Telefonommal képet is készítettem, amit a profilomra is feltöltöttem, persze hamis út iránnyal. Szeretném meglepni őket, ha úgy döntök igen is beszélni fogok velük. Miután a bőröndömet telepakoltam a nappaliba viszem és az irányt a fürdőszobába veszem, hogy elkészüljek.
Két óra múlva a reptéren nézem a táblát, hogy mielőbb a megfelelő kapuhoz érjek. Egy évnek tűnt az is, amíg a taxi megérkezett. Az elkészülésem után hívtam és késet vagy fél órát, addig én halálra idegeskedtem magam, vagy hatszor átnéztem, hogy mindenem meg van - e és bezártam - e a házat. Rohanó léptekkel, de időben felszálltam a gépre.
Ez lesz az első fotózásom a cégnek és nem kicsit ideges vagyok e miatt. Nem szeretnék csalódást okozni bárkinek is. Profi, de tényleg profi stábbal fogok dolgozni és ilyen szinten ebben még kezdő leszek. Ez egy világszerte ismert magazinnak készült képek lesznek, a világ minden pontján megjelenek. Harrynek erről még semmit nem említettem, de folyamatosan üzenetekkel bombázzuk a másikat, nagyon remélem a többiek előtt nem járt még el a szája. A minap is arról küldött üzenetet, hogy Louist kérjem meg, hogy köszönje meg nekem, hogy nem dühöngött többet. Nagyot nevettem rajta, mert Louissal a kapcsolatunk olyan semmilyen. Eleve nem kezdődött jól, nem is folytatódott eddig jól, ha el is viselne az azért lenne, mert Mellissa fontos neki. Büszke vagyok magamra, amiért Harryt sikerült jobb kedvre derítenem és próbálja a dolgok jó oldalát nézni. Elszúrtam, de végre úgy érzem helyre hoztam vagy legalább is dolgozom rajta. Nagyon sokat beszélgettünk Harryvel és talán most már sokkal jobban ismerjük egymást, mint még mielőtt eljöttem. Előtte csak a bosszú és egyebek érdekeltek, nem fordítottam időt magamra. Azért még ismerkednünk kell, de az már csak egy kisebb lépés. A nagy lépésekre már rá szántam magam.
Remélem nem bánom meg, hogy oda utazom....
Órákkal később a taxiban ülve igyekszem abba a szállodába, ahol a többiek is megszálltak. Amint landolt a gép Rióban, azonnal tudtam mit kell először csinálnom. A recepción bejelentkeztem és elfoglaltam az ideiglenes lakhelyemet. A telefonom azonnal jelzett is, hogy találkozó a hallban, ahol is minden fontos információt közöltek velem. Elmondták, hogy mikor kezdődik majd a fotózás és talán számítanom kell pár hirtelen jött munkára is. Ezek után azonnal fogtam egy taxit és elhadartam egy címet. A recepcióstól nem volt nehéz megtudni. A sofőrt kifizetve, nehezen átjutva a biztonságiakon, de bejutottam.
- Paul. - ismertem fel az előttem menő férfit, aki szólításomra hátra fordult.
- Norah, mit keresel te itt ? - lepődött meg. - Hogy jutottál be ? - ölel magához.
- Téged is jó újra látni. - nevetek. - Nem volt olyan könnyű, de nehéz se.
- Tudja valaki, hogy itt vagy ? - érdeklődik kedvesen.
- Nem. Hol vannak ?
- A színpadon gyakorolnak. Lux és édesanyád az öltözőben.
- Köszönöm. - nyomok puszit az arcára.
Miután útba igazít, sebesen szedem a lábaimat. Egyre közelebb érve, hallom a nevetésüket, az énekünket. Megállva közel a színpad mellett, karba tett kezekkel figyeltem ahogy ökörködnek, mint mindig. Harry haja valóban megnőtt, nem csak képzeltem miközben beszélgettünk. Jól áll neki, alig hiszem el, hogy itt vagyok. Élőben látom, ahogy próbál. A néző tér felé elnézve, meglátom Mellissát, aki gondolataiba meredve nézi a többieket. Épp Harry szóló része jön, amikor ki pillant oldalra egyenesen rám, ezzel elfelejtve a szöveget, magát a zenét. Szüntelenül bámul engem és valószínűleg déli bábnak hisz. Kettesével szedve azt a hat lépcsőt megmászom, ezzel felfedve magam mindenki előtt. Neki rugaszkodom és egyenesen Harry karjaiba szaladok, aki elemel a talajtól és nevetve pörget meg, vele együtt én is nevetek.
- El sem hiszem, hogy itt vagy! - suttogja a hajamba.
- Itt vagyok és nem megyek sehová! - túrok a hajába.
- Neked nem Chicago-ban kellene lenned ? - simít végig az arcomon.
- Meglepetés! - kiáltom el magam nevetve.
- Olyan jó, hogy itt vagy.
- Hiányzott az álmos képed, amit két napja láttam utoljára. - nyomtam puszit ajkaira, amit ő csókká formált.
- Nem akarjuk meg zavarni a viszont látás örömeit, de valaki megmagyarázná ezt! - szakít meg Louis hangja, aki mellett már Mellissát is felfedezem.
- Milyen két napja és milyen Chicago ? - sétál közelebb Liam is.
- Louis, ideje köszöntet mondanod. - ölel magához szorosan Harry, miközben szüntelenül mosolygunk mind.
- Persze utána mindent elfogunk mondani. - teszem hozzá, mire Hazz csókot nyom a homlokomra.
- Kizárt dolog, hogy köszönetet mondjak. - makacskodik.
- Akkor semmit nem fogunk elmondani. - indul el Harry, engem pedig húz maga után. A folyosón végig menve, egy szobába húz be, mint az kiderült az öltözőjébe. Szorosan ölelem magamhoz és próbálom felfogni ez most már a valóság. Boldog vagyok, tényleg őszintén!
- Miért nem vagy a fotózásodon ? - távolodik el, hogy a szemembe tudjon nézni. - Egyáltalán mikor érkeztél és miért nem szóltál ?
- Körülbelül két órája landolt a gépem. - nyomok puszit ajkaira. - Rióban lesz fotózásom, de nem akartam, hogy idő előtt kiderüljön. - mosolyodtam el.
- Örülök, hogy vissza jöttél. Ugye vissza jöttél ?
- Nem megyek sehová Harry! Rájöttem, nekem ott a legjobb ahol te és a többiek vagytok. - kezdek magyarázkodni, de ajkaival félbeszakít. Tele szenvedéllyel, érzelemmel csókol én pedig nem vagyok rest viszonozni. Hiányzott a csókja, az egész lénye. Kettesben lehetünk és nem csak a modern technika segítségével. Az ajtó a falnak csapódott ez ugrasztott szét minket.
- Az embernek már magánélete sem lehet. - suttogta a fülembe, mire nekem nevetnem kellett.
- Igazán örülünk a boldogságnak, de magyarázatot várunk. - morogta Liam. - Norah el megy aztán úgy jön vissza, mintha nem is ő lenne. - rázza a fejét.
- Én még mindig ugyan az vagyok! Sikerült átértékelnem pár dolgot, míg Los Angelesben voltam. A végén már kezdtetek hiányozni. Túl nagy volt a csönd. - döntöm Harry vállára a fejem, aki csak még közelebb húz magához.
- Akkor most szépen magyarázzátok el az elejétől. - kérte Niall.
- Az egész tudjátok hogyan is kezdődött. - motyogtam, mire Hazz az oldalamon simított végig. - Anya riadóztatta Eddet, aki kicsit helyre tett. Nem csináltam meg Trentel a fotózást, persze nem fogadta valami jól a vissza utasításomat. Pár napot Eddel töltöttem, majd egyedül maradtam. Őszintén be vallom jót tett és ezt nem csak úgy mondom. - mosolygok Harryre, mire csókot nyom az arcomra.
- Örömmel halljuk, hogy hiányoztunk tehát megszerettél minket. De mi vitt rá, hogy kapcsolatot vegyél fel Harryvel, mióta ?
- Pár napja kezdtünk el üzeneteket váltani, majd egyre többet beszélgettünk. Jó volt úgy társalogni, hogy csak magunkra figyeltünk, semmi feszültség vagy vita. - vontam vállat. - Egyszerűen csak késznek éreztem magam bocsánatot kérni üzenetben, aztán több lett belőle.
- Na és mi van Chicago-val ?
- Alá írtam egy modellügynökségnek. Az első fotózásom pedig itt Rióban lesz, viszont Harrynek azt mondtam Chicago-ba megyek. Akkor döntöttem el, hogy veletek maradok amikor landoltam a géppel. Nem akartam csalódást okozni és így legalább megleptelek titeket.
- Soha nem okoztál csalódást nekünk!
- Ha legalább ezerszer nem, akkor egyszer sem kértem meg arra, hogy jöjjön vissza. - panaszkodik Harry.
- Nem kértél, szinte könyörögtél, minden este és délután. - böktem oldalba, mire mindenki felnevetett.
- Norah köszönöm, hogy vissza jöttél és kirángattad a depresszióból a haveromat! - nézet rám, bizalommal teli szemekkel Louis.
- De vártam már a bocsánat kérésedet. Ha tudnád mennyit nevettem azon amikor Harry ezt elmesélte. Nagyon béna voltál az utóbbi koncerteteken, talán többet kellene figyelned. - mosolyodtam el pimaszul.
- Honnan tudsz te erről ? - nézet rám szűkített szemekkel.
- Egy kis madárka csiripelte. - kuncogtam.
- Haver, - bokszolta vállba barátját. - Rosszat tesz neked és a szádnak a szerelem.
- Louis, te csak meg ne szólalj! - Mellissa nézése furcsa volt és tudom talán még mindig kétségek gyötrik, mert nem szóltam semmit Miamiról. - Gratulálok az ösztöndíj elnyeréséhez. - pillant rám, mielőtt viszont még szólni tudnék Paul jelenik meg, hogy a fiúknak ideje a próbára figyelni és később még tovább kérdezősködhetnek mik is történtek velem. Hosszú csókkal búcsúztam barátomtól, miután megígértette velem megnézem a próbát. Igazából nem tudom mi is van kettőnk között, de tetszik nagyon is. Megkerestem anyát s a húgomat, tömören össze foglaltam neki mik is történtek még velem, attól eltekintve, hogy folyamatos kapcsolattartásban voltunk. Utam a néző térre vezetett, majd helyett foglalva barátnőm mellett, a srácokat kezdtem figyelni. Mosolyogtam rájuk, amikor rám pillantottak. Mindegyikük tekintette szeretet sugárzott és ez megnyugtatott, a családom részesei lettek. Feszült lett a légkör kettőnk között, tudom vele szintén el kell simítanom néhány dolgot. Nekem kell megtennem az első lépést.....
- Kétségbe eset vagy, haragszol rám. Igazából meg is érdemlem, mert az utóbbi időben pocsék egy testvér voltam. El kellett volna fogadnom, hogy közeledsz Louishoz, de féltettelek ezt meg kell értened. Amióta elkezdődött a turné nem igazán voltunk együtt, igazság szerint ez a pörgés már nekem sok volt. Nem akartam, hogy ismét olyan mélyre süllyedj, nem biztos hogy még egyszer elbírtam volna viselni, hogy olyan dolgokat követsz el. Tudom a szívnek parancsolni sem lehet, hisz itt vagyok én és enyém a One Direction egy ötöde. - kuncogtam, miközben barátomra pillantottam. - Nem voltunk ott egymásnak és igazán mélyen érintett amikor az a dolog történt az étteremben. Harry csak jót akart nekem, nekünk egyikünk se tudhatta, hogy ez lesz belőle. Megzavarodtam és nagyon megijedtem. Tudod nem mutattam kifelé semmi érzelmet, de belül rettegtem. Féltem, hogy egy másik városban ugyan ez vagy még durvább dolog fog történni. Nem éreztem magam biztonságban még a közeletekben sem, aztán megjelent Trent és ismét minden változott. Elfelejtettem azt a Noraht aki lettem és vissza tért a régi énem. Végül is jól döntöttem, hogy elmentem. Pihenni tudtam és gondolkodni.
- Még is micsodán ? - szakít félbe.
- Mindenen. Az életemen, az alakuló párkapcsolatomon, rólad, rólam és az iskoláról. Bocsánatot kértem sms-ben, de személyesen azt hiszem kicsit érzelgősre sikeredik. - nevettem el magam kínosan. - Ahogy azt már meséltem, minden úgy történt. Tudd, hogy rám mindig számíthatsz és én nem hagylak el, mert én vagyok a családod. Tettem neked egy ígéretet, amit be fogok tartani. Körülbelül ez a két hét pokoli volt nélkületek és el sem tudom képzelni milyen lesz, ha mi vissza megyünk az utolsó évre, míg a fiúink Londonban töltik a napokat. Harryt az első skype alatt azzal nyugtattam, hogy kipróbáljuk a távkapcsolatot, ami eddig kitűnően működött.
- Folyamatosan a telefonjával volt elfoglalva és mind reméltük nem egy másik csaj miatt.
- Köszönöm, hogy ilyen jól biztatod a kapcsolatomat. - forgattam szemeimet. - Ugye tudod, hogy én elfogadom a kapcsolatodat ? Egyedül azt nem szeretném, hogy még többet sérülj. A részemről mindent elkövetek, hogy ne bántsalak meg szándékosan.
- Jól esik, hogy ezt elmondtad nekem. Kérlek többet ne tartsd ezt magadban és ha nem is nekem legalább az egyik fiúnak mond el. Mond el nekem, Harrynek vagy akár Liamnek csak ne csinálj ilyen ostobaságot. Kibékültem Harryvel és szeretném ha boldogok lennétek.
- Mesélt róla és arról is, hogy beszélgetettek. Kérlek próbálj a jelenbe élni és nem a múlt árnyékaival küzdeni. Próbáld igazán közel engedni magadhoz azt a fiút, akit szeretsz. Hidd el, nem fog szándékosan bántani és amúgy is, ha valami hülyeséget csinál itt leszek én és a többiek, hogy helyre rakjuk. Lásd meg végre mindennek a pozitív oldalát.
- Ez fura! Styles is ezt mondta nekem pár napja! - ráncolta a szemöldökét.
- Azt nem tudtam, hogy másoknak is tovább adta. - kuncogtam.
- Akkor ezért volt olyan nagyon magabiztos. - motyogta.
- Minden rendben ? - karol át Hazz és húz magához egy puszira.
- Igen. - bólintottam mosolyogva.
- Mi lenne, ha vissza mennénk a szállodába és később elmennénk a tengerpartra ? - néz körbe Zayn.
- Remek ötlet! - értett vele egyet mindenki.
Utam egyenesen haza vezettet, a szobámba rohanva azonnal elkezdtem össze pakolni a ruháimat, de egyben tanácstalan is vagyok, hogy biztos mennem kellene - e. Jó persze mennem kell, a munkám hív, de találkozzak is velük ? A bőröndömet elő véve, a polc előtt állva válogatom a Rióba szánt ruháimat, cipőimet. Telefonommal képet is készítettem, amit a profilomra is feltöltöttem, persze hamis út iránnyal. Szeretném meglepni őket, ha úgy döntök igen is beszélni fogok velük. Miután a bőröndömet telepakoltam a nappaliba viszem és az irányt a fürdőszobába veszem, hogy elkészüljek.
Két óra múlva a reptéren nézem a táblát, hogy mielőbb a megfelelő kapuhoz érjek. Egy évnek tűnt az is, amíg a taxi megérkezett. Az elkészülésem után hívtam és késet vagy fél órát, addig én halálra idegeskedtem magam, vagy hatszor átnéztem, hogy mindenem meg van - e és bezártam - e a házat. Rohanó léptekkel, de időben felszálltam a gépre.
Ez lesz az első fotózásom a cégnek és nem kicsit ideges vagyok e miatt. Nem szeretnék csalódást okozni bárkinek is. Profi, de tényleg profi stábbal fogok dolgozni és ilyen szinten ebben még kezdő leszek. Ez egy világszerte ismert magazinnak készült képek lesznek, a világ minden pontján megjelenek. Harrynek erről még semmit nem említettem, de folyamatosan üzenetekkel bombázzuk a másikat, nagyon remélem a többiek előtt nem járt még el a szája. A minap is arról küldött üzenetet, hogy Louist kérjem meg, hogy köszönje meg nekem, hogy nem dühöngött többet. Nagyot nevettem rajta, mert Louissal a kapcsolatunk olyan semmilyen. Eleve nem kezdődött jól, nem is folytatódott eddig jól, ha el is viselne az azért lenne, mert Mellissa fontos neki. Büszke vagyok magamra, amiért Harryt sikerült jobb kedvre derítenem és próbálja a dolgok jó oldalát nézni. Elszúrtam, de végre úgy érzem helyre hoztam vagy legalább is dolgozom rajta. Nagyon sokat beszélgettünk Harryvel és talán most már sokkal jobban ismerjük egymást, mint még mielőtt eljöttem. Előtte csak a bosszú és egyebek érdekeltek, nem fordítottam időt magamra. Azért még ismerkednünk kell, de az már csak egy kisebb lépés. A nagy lépésekre már rá szántam magam.
Remélem nem bánom meg, hogy oda utazom....
***
Órákkal később a taxiban ülve igyekszem abba a szállodába, ahol a többiek is megszálltak. Amint landolt a gép Rióban, azonnal tudtam mit kell először csinálnom. A recepción bejelentkeztem és elfoglaltam az ideiglenes lakhelyemet. A telefonom azonnal jelzett is, hogy találkozó a hallban, ahol is minden fontos információt közöltek velem. Elmondták, hogy mikor kezdődik majd a fotózás és talán számítanom kell pár hirtelen jött munkára is. Ezek után azonnal fogtam egy taxit és elhadartam egy címet. A recepcióstól nem volt nehéz megtudni. A sofőrt kifizetve, nehezen átjutva a biztonságiakon, de bejutottam.
- Paul. - ismertem fel az előttem menő férfit, aki szólításomra hátra fordult.
- Norah, mit keresel te itt ? - lepődött meg. - Hogy jutottál be ? - ölel magához.
- Téged is jó újra látni. - nevetek. - Nem volt olyan könnyű, de nehéz se.
- Tudja valaki, hogy itt vagy ? - érdeklődik kedvesen.
- Nem. Hol vannak ?
- A színpadon gyakorolnak. Lux és édesanyád az öltözőben.
- Köszönöm. - nyomok puszit az arcára.
Miután útba igazít, sebesen szedem a lábaimat. Egyre közelebb érve, hallom a nevetésüket, az énekünket. Megállva közel a színpad mellett, karba tett kezekkel figyeltem ahogy ökörködnek, mint mindig. Harry haja valóban megnőtt, nem csak képzeltem miközben beszélgettünk. Jól áll neki, alig hiszem el, hogy itt vagyok. Élőben látom, ahogy próbál. A néző tér felé elnézve, meglátom Mellissát, aki gondolataiba meredve nézi a többieket. Épp Harry szóló része jön, amikor ki pillant oldalra egyenesen rám, ezzel elfelejtve a szöveget, magát a zenét. Szüntelenül bámul engem és valószínűleg déli bábnak hisz. Kettesével szedve azt a hat lépcsőt megmászom, ezzel felfedve magam mindenki előtt. Neki rugaszkodom és egyenesen Harry karjaiba szaladok, aki elemel a talajtól és nevetve pörget meg, vele együtt én is nevetek.
- El sem hiszem, hogy itt vagy! - suttogja a hajamba.
- Itt vagyok és nem megyek sehová! - túrok a hajába.
- Neked nem Chicago-ban kellene lenned ? - simít végig az arcomon.
- Meglepetés! - kiáltom el magam nevetve.
- Olyan jó, hogy itt vagy.
- Hiányzott az álmos képed, amit két napja láttam utoljára. - nyomtam puszit ajkaira, amit ő csókká formált.
- Nem akarjuk meg zavarni a viszont látás örömeit, de valaki megmagyarázná ezt! - szakít meg Louis hangja, aki mellett már Mellissát is felfedezem.
- Milyen két napja és milyen Chicago ? - sétál közelebb Liam is.
- Louis, ideje köszöntet mondanod. - ölel magához szorosan Harry, miközben szüntelenül mosolygunk mind.
- Persze utána mindent elfogunk mondani. - teszem hozzá, mire Hazz csókot nyom a homlokomra.
- Kizárt dolog, hogy köszönetet mondjak. - makacskodik.
- Akkor semmit nem fogunk elmondani. - indul el Harry, engem pedig húz maga után. A folyosón végig menve, egy szobába húz be, mint az kiderült az öltözőjébe. Szorosan ölelem magamhoz és próbálom felfogni ez most már a valóság. Boldog vagyok, tényleg őszintén!
- Miért nem vagy a fotózásodon ? - távolodik el, hogy a szemembe tudjon nézni. - Egyáltalán mikor érkeztél és miért nem szóltál ?
- Körülbelül két órája landolt a gépem. - nyomok puszit ajkaira. - Rióban lesz fotózásom, de nem akartam, hogy idő előtt kiderüljön. - mosolyodtam el.
- Örülök, hogy vissza jöttél. Ugye vissza jöttél ?
- Nem megyek sehová Harry! Rájöttem, nekem ott a legjobb ahol te és a többiek vagytok. - kezdek magyarázkodni, de ajkaival félbeszakít. Tele szenvedéllyel, érzelemmel csókol én pedig nem vagyok rest viszonozni. Hiányzott a csókja, az egész lénye. Kettesben lehetünk és nem csak a modern technika segítségével. Az ajtó a falnak csapódott ez ugrasztott szét minket.
- Az embernek már magánélete sem lehet. - suttogta a fülembe, mire nekem nevetnem kellett.
- Igazán örülünk a boldogságnak, de magyarázatot várunk. - morogta Liam. - Norah el megy aztán úgy jön vissza, mintha nem is ő lenne. - rázza a fejét.
- Én még mindig ugyan az vagyok! Sikerült átértékelnem pár dolgot, míg Los Angelesben voltam. A végén már kezdtetek hiányozni. Túl nagy volt a csönd. - döntöm Harry vállára a fejem, aki csak még közelebb húz magához.
- Akkor most szépen magyarázzátok el az elejétől. - kérte Niall.
- Az egész tudjátok hogyan is kezdődött. - motyogtam, mire Hazz az oldalamon simított végig. - Anya riadóztatta Eddet, aki kicsit helyre tett. Nem csináltam meg Trentel a fotózást, persze nem fogadta valami jól a vissza utasításomat. Pár napot Eddel töltöttem, majd egyedül maradtam. Őszintén be vallom jót tett és ezt nem csak úgy mondom. - mosolygok Harryre, mire csókot nyom az arcomra.
- Örömmel halljuk, hogy hiányoztunk tehát megszerettél minket. De mi vitt rá, hogy kapcsolatot vegyél fel Harryvel, mióta ?
- Pár napja kezdtünk el üzeneteket váltani, majd egyre többet beszélgettünk. Jó volt úgy társalogni, hogy csak magunkra figyeltünk, semmi feszültség vagy vita. - vontam vállat. - Egyszerűen csak késznek éreztem magam bocsánatot kérni üzenetben, aztán több lett belőle.
- Na és mi van Chicago-val ?
- Alá írtam egy modellügynökségnek. Az első fotózásom pedig itt Rióban lesz, viszont Harrynek azt mondtam Chicago-ba megyek. Akkor döntöttem el, hogy veletek maradok amikor landoltam a géppel. Nem akartam csalódást okozni és így legalább megleptelek titeket.
- Soha nem okoztál csalódást nekünk!
- Ha legalább ezerszer nem, akkor egyszer sem kértem meg arra, hogy jöjjön vissza. - panaszkodik Harry.
- Nem kértél, szinte könyörögtél, minden este és délután. - böktem oldalba, mire mindenki felnevetett.
- Norah köszönöm, hogy vissza jöttél és kirángattad a depresszióból a haveromat! - nézet rám, bizalommal teli szemekkel Louis.
- De vártam már a bocsánat kérésedet. Ha tudnád mennyit nevettem azon amikor Harry ezt elmesélte. Nagyon béna voltál az utóbbi koncerteteken, talán többet kellene figyelned. - mosolyodtam el pimaszul.
- Honnan tudsz te erről ? - nézet rám szűkített szemekkel.
- Egy kis madárka csiripelte. - kuncogtam.
- Haver, - bokszolta vállba barátját. - Rosszat tesz neked és a szádnak a szerelem.
- Louis, te csak meg ne szólalj! - Mellissa nézése furcsa volt és tudom talán még mindig kétségek gyötrik, mert nem szóltam semmit Miamiról. - Gratulálok az ösztöndíj elnyeréséhez. - pillant rám, mielőtt viszont még szólni tudnék Paul jelenik meg, hogy a fiúknak ideje a próbára figyelni és később még tovább kérdezősködhetnek mik is történtek velem. Hosszú csókkal búcsúztam barátomtól, miután megígértette velem megnézem a próbát. Igazából nem tudom mi is van kettőnk között, de tetszik nagyon is. Megkerestem anyát s a húgomat, tömören össze foglaltam neki mik is történtek még velem, attól eltekintve, hogy folyamatos kapcsolattartásban voltunk. Utam a néző térre vezetett, majd helyett foglalva barátnőm mellett, a srácokat kezdtem figyelni. Mosolyogtam rájuk, amikor rám pillantottak. Mindegyikük tekintette szeretet sugárzott és ez megnyugtatott, a családom részesei lettek. Feszült lett a légkör kettőnk között, tudom vele szintén el kell simítanom néhány dolgot. Nekem kell megtennem az első lépést.....
- Kétségbe eset vagy, haragszol rám. Igazából meg is érdemlem, mert az utóbbi időben pocsék egy testvér voltam. El kellett volna fogadnom, hogy közeledsz Louishoz, de féltettelek ezt meg kell értened. Amióta elkezdődött a turné nem igazán voltunk együtt, igazság szerint ez a pörgés már nekem sok volt. Nem akartam, hogy ismét olyan mélyre süllyedj, nem biztos hogy még egyszer elbírtam volna viselni, hogy olyan dolgokat követsz el. Tudom a szívnek parancsolni sem lehet, hisz itt vagyok én és enyém a One Direction egy ötöde. - kuncogtam, miközben barátomra pillantottam. - Nem voltunk ott egymásnak és igazán mélyen érintett amikor az a dolog történt az étteremben. Harry csak jót akart nekem, nekünk egyikünk se tudhatta, hogy ez lesz belőle. Megzavarodtam és nagyon megijedtem. Tudod nem mutattam kifelé semmi érzelmet, de belül rettegtem. Féltem, hogy egy másik városban ugyan ez vagy még durvább dolog fog történni. Nem éreztem magam biztonságban még a közeletekben sem, aztán megjelent Trent és ismét minden változott. Elfelejtettem azt a Noraht aki lettem és vissza tért a régi énem. Végül is jól döntöttem, hogy elmentem. Pihenni tudtam és gondolkodni.
- Még is micsodán ? - szakít félbe.
- Mindenen. Az életemen, az alakuló párkapcsolatomon, rólad, rólam és az iskoláról. Bocsánatot kértem sms-ben, de személyesen azt hiszem kicsit érzelgősre sikeredik. - nevettem el magam kínosan. - Ahogy azt már meséltem, minden úgy történt. Tudd, hogy rám mindig számíthatsz és én nem hagylak el, mert én vagyok a családod. Tettem neked egy ígéretet, amit be fogok tartani. Körülbelül ez a két hét pokoli volt nélkületek és el sem tudom képzelni milyen lesz, ha mi vissza megyünk az utolsó évre, míg a fiúink Londonban töltik a napokat. Harryt az első skype alatt azzal nyugtattam, hogy kipróbáljuk a távkapcsolatot, ami eddig kitűnően működött.
- Folyamatosan a telefonjával volt elfoglalva és mind reméltük nem egy másik csaj miatt.
- Köszönöm, hogy ilyen jól biztatod a kapcsolatomat. - forgattam szemeimet. - Ugye tudod, hogy én elfogadom a kapcsolatodat ? Egyedül azt nem szeretném, hogy még többet sérülj. A részemről mindent elkövetek, hogy ne bántsalak meg szándékosan.
- Jól esik, hogy ezt elmondtad nekem. Kérlek többet ne tartsd ezt magadban és ha nem is nekem legalább az egyik fiúnak mond el. Mond el nekem, Harrynek vagy akár Liamnek csak ne csinálj ilyen ostobaságot. Kibékültem Harryvel és szeretném ha boldogok lennétek.
- Mesélt róla és arról is, hogy beszélgetettek. Kérlek próbálj a jelenbe élni és nem a múlt árnyékaival küzdeni. Próbáld igazán közel engedni magadhoz azt a fiút, akit szeretsz. Hidd el, nem fog szándékosan bántani és amúgy is, ha valami hülyeséget csinál itt leszek én és a többiek, hogy helyre rakjuk. Lásd meg végre mindennek a pozitív oldalát.
- Ez fura! Styles is ezt mondta nekem pár napja! - ráncolta a szemöldökét.
- Azt nem tudtam, hogy másoknak is tovább adta. - kuncogtam.
- Akkor ezért volt olyan nagyon magabiztos. - motyogta.
- Minden rendben ? - karol át Hazz és húz magához egy puszira.
- Igen. - bólintottam mosolyogva.
- Mi lenne, ha vissza mennénk a szállodába és később elmennénk a tengerpartra ? - néz körbe Zayn.
- Remek ötlet! - értett vele egyet mindenki.
Jujj, de imádom:3 Mindenki olyan boldog, és szerelmes<3 Siessetek lányok! *_*
VálaszTörlésÖrülünk, hogy tetszett! Jövőhéten olvashatod is az újabb részt.
Törlés