2014. július 13., vasárnap

16.rész - "... nem bulizom veletek!"

Sziasztok!
Bocsánat a késésért, remélem nem vagytok ránk nagyon
mérgesek. Ígérjük mostantól hamarabb érkeznek majd a részek.
Reméljük tetszeni fog a mostani rész.
Kíváncsian várjuk a véleményeiteket! Köszönjük az olvasókat és
a bíztatásokat. 
Jó olvasást!
Ölelünk Titeket!
Amelia S. és Evelyne.

---------------------------------------------------------


Melissa



  Kíváncsian követtem Harry ujjának az irányát, de amint megláttam ledöbbentem. Norah és Ed egymáshoz simulva táncoltak. Kicsit furcsa volt így látni őket, de az jobban meglepett, hogy eljöttek. Ha kívülállóként nézném őket, biztosan azt mondanám, hogy szerelmesek, de tudom, hogy ez nem így van - vagyis remélem. Harry hírtelen felpattant, majd kirohant a mellettünk lévő ajtón az udvarra. 
  - Gyere. - fogta meg a kezem Louis, majd húzott Harry után. Amint kiértünk megpillantottunk őt, ahogy dühösen a hajába túr. - Haver ne csinálj balhét. - szólalt meg Louis.
  - Nem fogok azt csinálni. - vágja rá szikrázó szemekkel.
  - Am... - szólaltam meg. - Nézd, én ismerem Noraht, ők csak barátok. - próbálom lenyugtatni, bár fogalmam sincs, hogy miért teszem ezt. - Csak jól érzik magukat. - vontam meg a vállam.
  - Melissa - fordul felém - egyáltalán nem érdekel, hogy együtt vannak vagy sem. - csattan fel. Mond azt, aki el is hiszi neked. Egy krákogást hallottam a hátam mögül, majd Noraht pillantottam meg.
  Azonnal megöleltem. Kíváncsi voltam, hogy miért jött ki?! Reménykedtem benne, hogy nem akar veszekedést kezdeményezni, mert most Harryt elnézve az lenne. De amikor a szemébe néztem, nem ezt láttam, hanem kedvességet?! Louis ismét megfogta a kezem, majd húzni kezdett onnan. Még egyszer az ajtóból visszanéztem rájuk, amikor Norah helyet foglalt pontosan Harry mellett.
  - Szerintem Harry kedveli Noraht. - suttogtam Louishoz közel hajolva
  - Én is ezt gondolom. - bólint elismerően. - Csak furcsa ezt látni, ugyanis Harry nem igazán voltak kapcsolatai, ő inkább az egy éjszakás kalandokat szereti, nem pedig a tartóst.
  - Nem szívesen mondom ezt, de szerintem Norah is valahol a szíve mélyén kedveli őt. - sóhajtom. - Ha valaki akkor neki sikerülne megváltoztatnia Harryt. - teszem hozzá.
  - Úgy, ahogy te is engem. - puszil  a fülem mögé, mire én egy pillanatra összerezzenek. Remélem senki sem látta ezt, mert egyáltalán nem akarom, hogy bármit is gondoljanak róla.
  - Álmodban. - morgom, majd körbenézek a társaságon. Liam árgus szemekkel figyel minket, majd vigyorogni kezd és elfordul. Hát remek, tehát látta.
  Pár perc elteltével megjelenik Norah is Ed társaságában. Kérdőn nézek feléjük, mivel még mindig nem értem, hogy Ed miért tartja így, ennyire közel magához. De hamar feladom a gondolkozást, mivel csak butaságok jutnak az eszembe. Miközben beszélgettünk, sokat nevettünk, bár nem mindenki közülünk, ugyanis Harry morcosan nézte az előttünk ülő párost, egészen addig míg Liam fel nem tett egy kérdést, mert akkor mindenki arcán kíváncsiság jelent meg.
  - Norah eldöntötted már, hogy velünk jössz-e a turnéra? - kérdezte. 
  Láttam, hogy gondolkozik, de valamiért azt éreztem, hogy már tudja a választ, csak az időt akarja húzni.
  - Sokat gondolkodtam azon, hogy mi legyen. - kezd bele. - Igazából még most sem vagyok benne biztos, hogy jól döntöttem, de arra jutottam, hogy elmegyek. - sóhajtja. - De nem azért, mert bírlak titeket - néz körbe - hanem, mert a családommal akarok lenni.
  Amint befejezte, én már fel is ugrottam Louis mellől, aki kicsit megijedt a cselekedetemtől, majd szorosan megöleltem a barátnőmet.
  - El sem hiszem, hogy igazad volt. - szólalt meg Liam, Louisra nézve.
  - Én megmondtam. - vonta meg a vállát.

***

  Üdv másnaposság! - gondoltam magamba, amint felébredtem. Jó buli? Pipa. Fejfájás? Pipa. Emlékezetkiesés? Pipa. Minden jele megvolt, ami az életem rész a bulizás után. Ám mikor kinyitottam a szemem, egy ismeretlen helyen találtam magam. Hol a francba vagyok? - ültem fel az ágyból. Tapogatni kezdtem és hát találtam is valamit, de ettől csak jobban megijedtem, ugyanis csupasz mellkast tapintottam ki. Basszus, mi a francot csináltam? Féltem oldalra fordulni és megpróbálni kivenni ki is feküdhettem mellettem, de tudtam, hogy meg kell tegyem, ha tetszik ha nem. Sóhajtva fordultam balra, majd pillantottam le a mellettem alvó srácra.
  - Basszus! - sikítottam fel, aminek köszönhetően az illető felébredt én pedig leestem az ágyról.
  - Mi a francért sikítozol? - fogta be a fülét. - Pillanat. - kap észhez. - Mégis mit keresel itt? - nézet rám.
  - Én is épp ezt kérdem magamtól. - morgom, majd felállok. Észreveszem, hogy nem a ruhám van rajtam, hanem egy hosszabb póló. - Mi a francot tettünk? - kérdem idegesen.
  - Hát mivel rajtam van alsó, rajtad meg ruha, gondolom semmi rosszat. - próbálja elviccelni a dolgot.
  - Louis! - csattanok fel. - Ez nem vicces. Azt sem tudom, hogy kerültem az ágyadba és hogy került rám ez a póló.
  - Srácok ne kiabáljatok már. - nyitott be valaki morogva a szobába. - Oké, megzavartam valamit? - dől az ajtófélfának Zayn.
  - Zayn! - rohanok hozzá. - Könyörgöm mond azt, hogy tudod mi történt, kérlek. - nézek a szemébe.
  - Én sem sokra emlékszem, de arra még igen, hogy elaludtál Louis vállán, miután Edék elmentek. - vonja meg a vállát.
  Köszönöm. Tehát csak aludtunk. Ez egy kicsit megnyugtatott, de az, hogy egy ágyba aludtam vele a frászt hozza rám. Hiszen én nem bírom őket, lehet, hogy volt egy gyenge pont amikor elfogadtam Louis vigasztalását, de nem bírom őket. Egyáltalán nem vagyis... Ó a francba is, nem tudom!
  - Látod semmi sem történt. - szólalt meg álmosan, miután Zayn elhagyta a szobát. - Úgyhogy ne hisztizz. Mellesleg jól áll rajtad a pólóm. - vigyorog.
  - Ezzel csak felidegesítel! - csattantam fel. - Anélkül is majd szétmegy a fejem, de ha magamra nézek és meglátom a pólót, ami kiderült, hogy a tied ez csak fokozódik. - morgom.
  - Ha én is adtam volna rád, nem emlékszem rá, szóval probléma megoldva. - dől vissza az ágyra.
  - Soha többet nem bulizom veletek! - jelentem ki.
  - Pedig jól érezted magad. - vigyorog rám.
  - Meglehet. - gondolok bele, de ismét elönt az ideg. - De nem szeretek olyan srácok ágyában ébredni akiket nem bírok. - vágom hozzá.
  - Biztos vagy benne, hogy nem bírsz? - kuncog fel.
  - Teljesen! - vágom rá dühösen, majd rohanok ki az ajtón egyenesen egy mellkasba. - A francba már!
  - Lehetne, hogy ordibáltok már kora reggel? - kérdi egy rekedt hang.
  - Hagyjál! - kerültem ki, majd rohantam le a lépcső. Hallottam, hogy felnevet, majd egy ajtócsukódást.
  Az első utam a konyhába vezetett fájdalomcsillapítóért, ahol Liam ki is segített. Megköszöntem neki, majd elköszöntem tőle, de ő csak rám mutatott és akkor rájöttem, hogy még mindig az ő pólója van rajtam. Tudtam, hogy a ruhám valahol a szobájában lesz, így gyors léptekkel közelítettem meg és rontottam be. Nem törődtem a morgással, mikor felkapcsoltam a villanyt, majd megkerestem a ruhám és jól becsaptam magam után az ajtót. Beléptem az egyik ajtón, ami szerintem a fürdő lehet, bezártam majd a tükörbe néztem. A sminkem kicsit elkenődött, így lemostam, majd felöltöztem és ismét lerohantam a lépcsőn, de most még az ajtón is ki. 
  Amint beléptem a házba megpillantottam Luxot, aki édesen játszott a labdájával. Odamentem hozzá megpusziltam, majd a konyhába mentem, ahol Luoval találkoztam.
  - Szia Mel! - mosolygott rám.
  - Szia. - viszonozom. - Csak szólni akartam, hogy Norah és velünk jön, tegnap közölte velünk a buliban.
  - Ő is elmenet? - döbbent meg, mire én bólintottam. - Látom jól érezte magad. - vigyorog.
  - Hát mondhatjuk úgy is. - vonom meg a vállam. - De az est nagy része kiesett. - sóhajtom.
  - A fiúk majd biztos segítenek a visszatérésében, ha nekik rémlik valami. - nevet fel.
  - Attól félek. - motyogom. - Mikor indulunk? - kérdem.
  - Öt óra múlva, addig zuhanyozz le, pakolj össze. - mosolyog, már indultam is az ajtó felé, de megállított. - Norah a szobájában van.
  Egy gyors zuhany után, felvettem valami kényelmesebb ruhát, majd összekötöttem a hajam és átmentem Norah szobájába.
  - Szarul nézel ki. - szólalt meg, amint észrevett.
  - Köszi. - morgom. - Mondanám, hogy te is, de ez nem lenne igaz. - mosolygok rá. - Mi történt, amitől ilyen jó kedved van? - dőlök el az ágyán.
  - Az legyen az én titkom, különben csak így keltem fel. - vonja meg a vállát. - De ahogy észrevettem, tegnap te is jól érezted magad valakivel. - kacsint rám, mire én csak morgok. - Kedveled?
  - Nem, csak a pia volt. - vágom rá. - De nicsak ki beszél, kettes Harryvel a medence szélén? - vonom fel a szemöldököm.
  - Csak kedves akartam lenni, ha már össze leszünk zárva. - vonja meg a vállát.
  - Persze persze. - nevetek, de ő hozzám vág egy párnát.
  Még egy kicsit maradtam, majd átmentem én is pakolni. Hamar végeztem, mivel már elkezdtem, csak be kellett fejeznem. Mivel nem voltam annyira fáradt, majd alszom a repülőn vagy amin megyünk, így visszamentem Norah-hoz, aki az ágyán feküdt. Mellé feküdtem majd beszélgetni kezdtünk, de valahol a közepén mindketten bealudtunk.
  Később arra ébredtem, hogy hangokat hallok, pontosabban két személy hangját. Ha jól veszem ki akkor ez nem más, mint Harry és Louis. Mit akarhatnak?!
  - Megmutatjuk nekik, hogy milyen lesz velünk az élet? - kérdi valamelyikük halkan.
  - Hogy is kéne felébreszteni őket, hogy emlékezzenek erre a pillanatra?
  - Vízzel. - vágja rá Louis. Ebben biztos vagyok, hogy ő az a hülye, aki ilyet kitalálna. - Vagy ugorjunk rájuk. - jön elő egy másik ötlettel.
  Egy ideig csend van, már kezdtem megijedni, de akkor ismét megszólaltak.
  - Egy, kettő, há...
  - Mire készültök? - nyitom ki a szemeim, mire ők felsóhajtanak.

1 megjegyzés:

  1. Drága Amelia S. & G.B. Evelyne!
    Most találtam rá és nagyon tetszik. Remélem hamar hozzátok a következőt. További jó írást. :)
    Csók, Mila J.

    VálaszTörlés